Az alapítók köre
Magyarországi társaságot bármely külföldi természetes vagy jogi személy alapíthat, magyar állampolgárok részvétele nélkül is. A társaság ügyvezetője szintén bármely külföldi természetes vagy jogi személy lehet, bármiféle korlátozás nélkül.

Alaptőke
A BT társaság alapításához nem szükséges alaptőke befizetése, míg a Kft. alapításához az alapítóknak legalább 3 000 000 Ft (kb. 10 000 euró) értékű tárgyi eszközöket (pénzt, vagyont, vagyoni jogokat) kell a társaságnak alaptőkéként átadniuk. Ez az összeg, ha pénzről van szó, nem feltétlenül kell a társaság bankszámlájára befizetni, hanem a társaság pénztárában is tartható, amiről a társaság igazgatója igazolást állít ki, amelyet a Cégbíróságnak a többi bejegyzési dokumentummal együtt be kell nyújtani.

Az alapítók által benyújtandó dokumentumok
A magánszemély alapítóknak külföldi útlevélre van szükségük. A jogi személyek esetében a székhely szerinti cégnyilvántartásból származó kivonat, valamint a jogi személy ügyvezetőjétől származó meghatalmazás szükséges, amelyet annak a személynek kell kiállítani, aki a magyar társaság dokumentumait aláírja, amennyiben a dokumentumokat nem az ügyvezető, hanem egy meghatalmazott személy írja alá.

Cégnév
A cég neve két részből áll: egy fantázianévből és a cég jogi formájára utaló jelölésből.
Például a „Maika Kft.” névben a „Maika” a fantázianév, a „Kft.” pedig a cég jogi formájára utal, jelen esetben korlátolt felelősségű társaságra. A cég neve hangzásában nem hasonlíthat egy már létező cég nevéhez. A különbségnek legalább három karakternek kell lennie, a névhez számok hozzáadása nem elegendő, például a „Maika 2014 Kft.” nem kerül bejegyzésre, ha már létezik a „Maika Kft.”

Székhely
A cég bejegyzésekor meg kell adni a cég székhelyét, valamint be kell nyújtani az adatok valódiságát igazoló dokumentumokat. A cég székhelye lehet lakó- vagy nem lakóépületben, bérelt vagy a cég tulajdonában lévő ingatlan. Be kell nyújtani a bérleti szerződést vagy a tulajdonos egyszerű igazolását, amelyben engedélyezi az ingatlan használatát a cég székhelyeként.

Tevékenységi körök
A tevékenységi körök nem függnek a társaság jogi formájától, kivéve néhány szűk körű tevékenységet, például a banki, biztosítási tevékenységeket stb. A társaság alapításakor általában meg kell határozni azokat a tevékenységeket, amelyekkel a társaság ténylegesen foglalkozni kíván. A „minden, amit a törvény nem tilt” megfogalmazás nem elfogadható. Ha a társaság engedélyhez kötött tevékenységet szándékozik folytatni, például nemzetközi fuvarozást, akkor először az alapokmányban a megfelelő tevékenységi körrel kell bejegyezni, és csak ezután szerezheti meg az engedélyt.