Szerződés
A szerződés (adásvételi, ajándékozási, csere) az ingatlan átruházásával kapcsolatos minden kérdést szabályoz: a felek adatait, az ingatlan adatait, a vételár összegét és fizetési határidejét, az ingatlan birtokba adásának időpontját stb. A szerződést a tulajdonjog megszerzőjének tulajdonjog-bejegyzése céljából állítják össze.

A bejegyzés ideje

A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése egy hónaptól több hónapig is eltarthat. A vevő tulajdonjogának bejegyzése csak akkor lehetséges, ha az ingatlan tulajdonosa írásban hozzájárult a tulajdonjog átruházásához a vevő részére. Ez történhet akár magában a szerződés szövegében, akár egy külön dokumentumban, az úgynevezett bejegyzési «„engedélyben”.» Ha ez a dokumentum hiányzik, a vevő tulajdonjogának bejegyzését elutasítják. 

Vásárlási engedély külföldi állampolgárok számára

A külföldi állampolgár a megyei közigazgatási hatóság engedélyével jogosult magyar ingatlant vásárolni; ehhez a szerződés önmagában nem elegendő. Jelenleg az engedélyt gyakorlatilag kivétel nélkül mindenkinek kiadják, elegendő a formai feltételek teljesítése: a szerződés megléte, a 65 000 forint összegű illeték befizetése, valamint a külföldi útlevél közjegyző által hitelesített másolatának csatolása. A törvény szerint az engedély kiadásának határideje 45 nap, a gyakorlatban azonban ez akár 2 hónapig is eltarthat.

Közigazgatási illeték

Az ingatlanvásárló egyszeri illetéket fizet az állami költségvetésbe, amelynek mértéke a szerződésben szereplő ingatlanérték 4%-a. Az illeték befizetésére az adóhatóság határozata alapján kerül sor, amelyet közvetlenül a jogszerzőnek vagy az ügyvédnek küldenek meg, általában néhány hónappal azután, hogy a jogszerző tulajdonjogát bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba.

Jövedelemadó

Az ingatlan eladásából származó jövedelem az ingatlan vételárának és eladási árának különbségének 15%-át kitevő adó alá esik. Az adó mértéke arányosan csökken az ingatlan tulajdonban tartásának időtartamával. Ha az ingatlant 5 évnél hosszabb tulajdonban tartás után értékesítik, az ingatlan eladásából származó jövedelem adómentes. 

Tulajdonjogi okirat

Az ingatlan adatait (cím, alapterület, kategória, tulajdonjogi adatok, terhek stb.) hivatalosan igazoló dokumentum az úgynevezett tulajdonlap. A tulajdonlapot bárki beszerezheti az ingatlan-nyilvántartás bármely kerületi irodájában; ehhez csupán az ingatlan címét és kataszteri számát kell tudni, valamint meg kell fizetni a díjat. A szerződés aláírását követően, annak teljesítéséig a tulajdonlapban feltüntetik az ingatlan adásvételi eljárás megkezdését, ami megakadályozza a visszaéléseket, például az ingatlan ismételt eladását vagy az ingatlanra vonatkozó jelzálog vagy egyéb terhek bejegyzését.

Jelzálog bejegyzése

A polgári jogi szerződésekből, például a kölcsönszerződésből eredő kötelezettségek biztosítékaként a feleknek a kölcsönszerződés mellett jelzálogszerződést is kell kötniük. E két szerződés alapján a jelzálogjogot a hitelező javára bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba. A szerződéses kötelezettségek nemteljesítése esetén a hitelező jogosult a jelzálogjogot érvényesíteni, és bíróság útján kérni az ingatlan árverésen történő eladását, majd az ingatlan árverésen történő eladásából származó összegből a neki járó összeget behajtani.

Meghatalmazás

Amennyiben a vevő vagy az eladó nem tud személyesen jelen lenni a szerződés aláírásakor, meghatalmazhat egy másik személyt a szerződés aláírására; a meghatalmazást ügyvédnek vagy közjegyzőnek kell hitelesítenie; ha Magyarországon kívül történik, akkor ezt a Magyar Köztársaság Nagykövetségének konzuli osztályán kell elvégezni.